Besnyő története

"A puszták népe"

besnyoanno_terkepBesnyő község neve a besenyő népnévből keletkezett. Utal arra, hogy a település besenyő alapítású, amely – eddigi ismereteink szerint – a magyar okleveles anyagban 1405-ben tűnik fel elsőízben, és Besenew alakban fordul elő. A későbbi századokban Ercsi környékén több Besenyő nevű helység keletkezett, utalva az egykori besenyők itteni lakóhelyeire. Ezek a következők: Alsóbesnyő, Felsőbesnyő, valamint két Kisbesnyő. Az utóbbiak közül az egyiket Középbesnyőnek is nevezték, melynek nevét Sinatelepre változtatták, a másikat pedig Sörkevárral együtt, felváltva használták. A mai Besnyő azonban egyik történeti eredetű településhez sem kapcsolódik, hanem Göböljáráshoz, melyet 1945 után telepesek szálltak meg. Ennek a telepes községnek a határában található Felsőbesnyő, Pusztaszabolcs község határában pedig Alsóbesnyő.

Göböljárás majorból az 1945 után létesült Besnyő község többutcás szalagtelkes új település a Pusztaszabolcsi-süllyedék ÉK-i peremén. A község központi belterülete (249 ha) 133 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Váli-völgy jobb partján.

Évszázadokig az ercsi földesurak uradalma volt a terület sokáig Széplaknak nevezték ezt a helyet, melyet később azért hívtak Besnyőnek, mert a török elől menekülő besnyőiek a pusztát elfoglalták, ott kerestek menedéket.

templomregiA XX. század fordulóján Besnyő területe a gróf Wimpffen család birtokát képezte. Része volt a 24 ezer holdas Ercsi Uradalomnak. Ekkor Ercsi földesura gróf Wimpffen Siegfried Simon Ferenc volt, aki a századfordulón díszes templomot épített és helyi káptalanságot alapított. Nem csak templom létesült Gőböljáráson, hanem már jóval korábban impozáns, kúriaszerű intéző lak, cselédházak, központi irodaépület, istállók, ólak, magtár és egyéb gazdasági épületek is.

A község helyén volt pusztákon  ekkor 250 család élte a gazdasági cselédek nehéz, kilátástalan, egyhangú és szürke életét. A XX. század első éveiben tovább romlott a gazdasági helyzet. Ínséges esztendők követték egymást.  1922-ben Felsőbesnyő és Alsóbesnyő is bérgazdaság lett, de az 1931-es gazdasági válság bekövetkezte előtt a bérlők a szerződést nem újították meg, így Göböljárás ismét Wimpffen Uradalom egyik kerülete lett. Az uradalom anyagi helyzete rohamosan romlott. Állandósult a pénztelenség a bankban, az adósság a dolgozókkal szemben, a lejárt hitelek visszafizetésére nem volt fedezet. Ahhoz, hogy az adósságokat vissza lehessen fizetni, a dolgozók is megkaphassák járandóságaikat, nem volt más lehetőség, mint a birtok egy részének eladása. Vevőként a Fejér megyei Cukorgyár Rt. Ercsi Cukorgyára jelentkezett. 1934-ben megvásárolta a jelenlegi Besnyő területén volt 1592 holdas göböljárási gazdaságot.
besnyoanno1Főleg szarvasmarha-tartásra rendezkedett be a cukorgyári gazdaság, takarmányként jól hasznosítva a gyár melléktermékeit, a répaszeletet és a melaszt. Emellett jelentős volt a sertésállomány és a juhászat is. A gabonaféléken kívül nagyobb területen termesztettek cukorrépát és kísérleti táblán cukorrépamagot. A cukorrépa termelése erősen munkaigényes volt. Ehhez és az aratás-csépelési munkákhoz évről évre Mezőkövesdről és környékéről idénymunkásokat, summásokat szerződtettek.

besnyoanno2Posta is volt Göböljáráson, a puszta központjában pedig elemi népiskola működött. 1945 előtt összevontan 6 osztályban tanítottak. Hatvan, nyolcvan gyermek oktatását egy tanerő végezte. Különösen Hámori Lajos pedagógiai munkássága említésre méltó. A pusztai tanítónak két verseskötete is jelent meg. Költeményeiben a cselédházak világa, a summások és a pusztai emberek élete, írójuknak a gyermekek iránti szeretete jelentette a gondolati tartalmat.

A második világháború eseményei közvetlenül nem érintették ezt a területet. A hosszan tartó, nagy emberi és anyagi áldozatokat követelő harcok Ercsiben és a cukorgyárban okoztak jelentős károkat. A puszták népe számára a háború vége sorsfordulót jelentett. Alsó- és Felsőbesnyő, Göböljárás, a szeszgyár és a Bodonyi sor alkotta együtt azt a települést, amely mint község, a Besnyő nevet kapta.

A Bodonyi sor - új falu épül

besnyoanno3A háborút követően nagy gondot jelentett a nagykiterjedésű határ megművelése. A Heves megyei Bodony községben viszont fordított volt a helyzet. Onnét a múltban sokan summásnak menni kényszerültek, és megfordultak Göböljáráson is. Mint idénymunkások megszokták, megszerették ezt a vidéket, és szerettek volna a földosztás során itt földhöz jutni, ide áttelepülni. Mivel falujukban nem jutott nekik föld, százhatvan család települt át Besnyőre Bodonyból, később további ötven család Rákoscsabáról. Letelepülésük a kezdeti időszakban sok problémával járt. Egy-egy család 7 – 17 holdat kapott a családtagok száma szerint. Az új, telepes község helyét az Iváncsa-ferencmajori vasútállomástól mintegy másfél kilométerre a szeszgyár és Göböljárás puszta által határolt területen jkelölték ki. Összesen kilencszáz házhelyet alakítottak ki.

besnyoanno4Besnyő község fejlődése szempontjából igen jelentősek voltak az 1946-tól 1948-ig tartó esztendők. Kilencven lakóház épült. Harminc család kulcsátadással kapott lakóházat.  1960 után sorra épültek szép, korszerű, fürdőszobás családi házak a községben. A gondosan művelt kertek előtt tetszetős kerítések húzódnak. Garázsok is épültek szép számmal. Alapvetően változott meg a község képe. Utak, és a kezdeti időszakban salakozott járdák épültek. Legtöbbjüket azóta lebetonozták. A platán és hársfák azóta is zöldellnek a házak előtt.

Az 1960-as években jelentős közműhálózat-építés történt a községben. Egy 50 köbméteres hidroglóbusz is épült. A villanyhálózat 3 kilométerrel bővült, utcai lámpákat szereltek fel.

Az egészségügyi ellátottság helyzete 1960-ig nem volt kielégítő. Sem rendelő, sem orvos nem volt a községben. Ercsiből dr. Felix István községi orvos járt ki időnként hintaján és tartott zsúfolt rendeléseket. Ekkor dr. Keszei József vezetésével körzeti orvosi rendelőt szerveztek, amely 1961-től működik.

besnyoanno5Művelődésügyi téren is jelentős események születtek. Óvoda, korszerű általános iskola, az igényeknek megfelelő kultúrotthon és könyvtár is létesült a községben. A lakosság ellátásának biztosítása céljából – Ercsit megelőzve – Göböljáráson önálló földműves szövetkezet is alakult. Egy vegyesbolt, egy italbolt és egy felvásárlóhely tartozott hozzá. Később a hálózat húsbolttal és szikvízüzemmel bővült. A Sallai Imre termelőszövetkezet még az 1950-es években alakult. Máig meghatározó szerepet tölt be a község életében.

1990-től napjainkig

besnyoanno6Besnyő legnagyobb problémája az 1990-es években a munkanélküliség. volt A termelőszövetkezet mellett a településen működiő Avium 2000 Baromfifeldolgozó Szövetkezet biztosít számos munkahelyet a lakosoknak. Emellett kisebb szolgáltató létesítmények is működnek. Sokan járnak el a környező városokba dolgozni, ezért itt is megfigyelhető az elvándorlás. Az utóbbi időben azonban többen letelepedtek a községben. Köszönhető a nagyobb városok - Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest - közelségének. Több erdélyi, kárpátaljai és budapesti család költözött e nyugalmas, szép településre.

besnyoanno7Az 1990-es évektől jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg Besnyőn. Kiépült a csatornarendszer, a vezetékes telefon- és az ivóvízhálózat, az utcák többsége aszfalt burkolatot kapott. 2002-ben az iskola mellett megépült az új faluház. Kívülről-belülről megszépült az iskola és óvoda. 2006-ban adták át az M6-os autópályát amelyen azóta Pécstől Budapestig autózhatunk és amelynek lehajtója a településtől egy km-re található. Tömegközlekedési szempontjól is előnyös helyzetben van a Besnyő: a közeli vasútállomásról a főváros felé óránként, Székesfehérvár, Dunaújváros és Pécs felé kétóránként közlekednek vonatok. A környező infrastrukturális fejlesztések mellett közben a falu is  egyre szépült. Legjelentősebb építészeti emlékünk a római katolikus templom helyi vállalkozók összefogásával nyerte vissza eredeti pompáját. A község alapításának ötvenedik és hatvanadik évfordulóján is emlékművet avattunk. 2009-ben a helytörténeti gyűjteményt, majd 2010-ben a játszóteret adtuk át. Megújult a sportpálya öltözője, a tűzoltó szertár, a Posta új helyre - a faluközpontba  - költözött és az orvosi rendelők korszerűsítése sem maradhatott el, így a besnyőiek és az ide látogatók is igazán kulturált, európai környezetben élhetnek.

latkep