Február 14. könyvajándékozási nap
Február 14-én nem csak a szerelmesek ünnepét, a Valentin-napot, hanem a nemzetközi könyvajándékozási napot is megtartják világszerte. Az önkéntes alapon szerveződő kezdeményezés népszerűségét mutatja, hogy már több mint 47 országban hagyománnyá vált, Nigériától Oroszországig, Csehországtól Új-Zélandig. Magyarország 2013-ban kapcsolódott be a programba a Magyar Gyermekirodalmi Intézeten keresztül. . Ennek a kezdeményezésnek az egyik célja, hogy növelje a gyerekek hozzáférési lehetőségeit a könyvekhez, valamint, hogy még több kedvet kapjanak az olvasáshoz. Könyvtárunk már nem először csatlakozik ehhez az eseményhez és így idén is kedveskedtem a könyvtárlátogató gyerekeknek egy-egy ajándékkönyvvel.
Az ötlet egy amerikai könyves bloggertől, Amy Broadmoore-tól és gyermekétől származik. 2012-ben nem sokkal az ominózus februári nap előtt Broadmoore hétéves kisfia, Jack felvetette, hogy Bálint-napon a könyvek iránti szeretetet is hangsúlyozhatnák valamilyen módon. Ez a nap egyébként is az apró figyelmességekről és a szeretetteljes hangulatról szól, így éppen megfelelőnek tűnt arra, hogy az olvasás szeretetét népszerűsítsék. A családban már volt hagyománya a könyvajándékozásnak: a kisfiú korábban a barátainak ajándékozott könyveket, és a nagyszüleit is rábeszélte hasonló adományozásra. Broadmoore-ék kipróbálták, vajon szélesebb körben is el tud-e terjedni az otthoni tradíció és a válasz egyértelmű igen volt. A közösségi média segítségével a kezdeményezésnek egy csapásra híre ment, és a világ minden tájáról érkeztek visszajelzések a könyvajándékozásokról.
Világszerte rengeteg könyvtár és segélyszervezet aktivizálja magát ezen a napon, itthon is számos intézmény csatlakozott a programhoz az elmúlt években is. Amellett, hogy a könyvajándékozás egy jópofa ötlet, a kezdeményezés a résztvevő országokban felszínre hozott egy sor olyan problémát, amelyekkel foglalkozni kell. Az egyik ilyen, hogy rengeteg gyereknek nincsen saját könyve otthon (ez ugyanúgy igaz például Angliára és az Egyesült Államokra is, mint Magyarországra). A Magyar Gyermekirodalmi Intézet a korábbi években pályázatot hirdetett a könyvajándéknapra, amelyre az egész országból és a határon túlról is jelentkeztek intézmények. A pályázatra jelentkező intézményektől kapott beszámolók amellett, hogy bemutatták, hogyan ünnepelték az alternatív február 14-ét, egyfajta látleletet is adtak arról, hogy hol milyen könyveket olvasnak a gyerekek.
Az elmúlt évben a Besnyőről elszármazottak találkozóján Fazekasné Tabi Edit, aki Móra Könyvkiadónál dolgozik és egykori kedves tanítványom, a kiadó ajándékkönyveivel lepett meg. Így lehetőségem volt ezekből a könyvekből megajándékoznom a legszorgalmasabb könyvtárlátogatókat, gyermekeket, felnőtteket egyaránt, ezzel is népszerűsítve az olvasás fontosságát, szerepét életünkben.
Miért fontos az olvasás?
Azon kívül, hogy a mai világban alapműveltségnek számít az, hogy valaki tudjon írni-olvasni, számos más ok miatt fontos az olvasás. A puszta műkedvelésen túl, ma már számos kutatás bizonyítja, hogy mennyire nagy hatással van az agyra az olvasás.
• Agyserkentő: a rendszeres olvasás megmozgatja az emlékeket, ezzel segítve fiatalon tartani az elmét. Az olvasás által lassítható az Alzheimer-kór bizonyos változatainak kialakulása, valamint az időskori elbutulás ellen is kiváló fegyver.
• Stresszoldó: a könyvek és az általuk elbeszélt történetek segítenek kizökkenteni a hétköznapi világból, egy időre megszüntetnek minden olyan dolgot, amelyek aggodalommal töltik el az embereket.
• Hozzájárul a műveltség kialakulásához: meglehetősen közhelynek hangzik, de igaz, hogy minden egyes elolvasott könyvvel újabb tudásra tud az ember szert tenni. Minden egyes műből egy útravalót kap az olvasó, amelyet ő maga is felhasználhat a saját életében.
• Gazdagítja a szókincset: az olvasás hihetetlen mértékben bővíti a szókincset. Az így megszerzett tudásnak egy-egy komolyabb hangvételű párbeszéd során, prezentációban nagy hasznát lehet venni, ha pedig idegen nyelvű könyvet forgat a kezében az olvasó, akkor a szókincsre gyakorolt hatás hatványozódik.
• Fejleszti az íráskészséget: a szókincs gyarapodása természetesen nem csak szóban jelenik meg, hanem írásban is. A könyvekből ellesett egyes nyelvtani megoldásoknak, szófordulatoknak nagy hasznát veheti az ember a hétköznapokban.
• Koncentrációra tanít: a rohanó világban, sok helyről egyszerre éri az embereket a stimuláció, az olvasás viszont olyan fokozott figyelmet kíván meg, amely arra tanít, hogy hogyan koncentráljon az ember egy dologra. Ezt a készséget is az élet más területén lehet kamatoztatni. Egyes kutatások azt bizonyították, hogy reggelente 15-20 perces olvasás pozitívan tudja befolyásolni az aznapi teljesítményt.
Szeretettel várom a könyvtárba az olvasni vágyó felnőtteket és gyermekeket egyaránt!
Baki Ferencné
könyvtáros
