Besnyő története

"A puszták népe"

Besnyő község neve a besenyő népnévből keletkezett. Utal arra, hogy a település besenyő alapítású, amely – eddigi ismereteink szerint – a magyar okleveles anyagban 1405-ben tűnik fel elsőízben, és Besenew alakban fordul elő. A későbbi századokban Ercsi környékén több Besenyő nevű helység keletkezett, utalva az egykori besenyők itteni lakóhelyeire. Ezek a következők: Alsóbesnyő, Felsőbesnyő, valamint két Kisbesnyő. Az utóbbiak közül az egyiket Középbesnyőnek is nevezték, melynek nevét Sinatelepre változtatták, a másikat pedig Sörkevárral együtt, felváltva használták. A mai Besnyő azonban egyik történeti eredetű településhez sem kapcsolódik, hanem Göböljáráshoz, melyet 1945 után telepesek szálltak meg. Ennek a telepes községnek a határában található Felsőbesnyő, Pusztaszabolcs község határában pedig Alsóbesnyő.

Göböljárás majorból az 1945 után létesült Besnyő község többutcás szalagtelkes új település a Pusztaszabolcsi-süllyedék ÉK-i peremén. A község központi belterülete (249 ha) 133 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Váli-völgy jobb partján.

Évszázadokig az ercsi földesurak uradalma volt a terület sokáig Széplaknak nevezték ezt a helyet, melyet később azért hívtak Besnyőnek, mert a török elől menekülő besnyőiek a pusztát elfoglalták, ott kerestek menedéket.

A XX. század fordulóján Besnyő területe a gróf Wimpffen család birtokát képezte. Része volt a 24 ezer holdas Ercsi Uradalomnak. Ekkor Ercsi földesura gróf Wimpffen Siegfried Simon Ferenc volt, aki a századfordulón díszes templomot épített és helyi káptalanságot alapított. Nem csak templom létesült Gőböljáráson, hanem már jóval korábban impozáns, kúriaszerű intéző lak, cselédházak, központi irodaépület, istállók, ólak, magtár és egyéb gazdasági épületek is.

A község helyén volt pusztákon  ekkor 250 család élte a gazdasági cselédek nehéz, kilátástalan, egyhangú és szürke életét. A XX. század első éveiben tovább romlott a gazdasági helyzet. Ínséges esztendők követték egymást.  1922-ben Felsőbesnyő és Alsóbesnyő is bérgazdaság lett, de az 1931-es gazdasági válság bekövetkezte előtt a bérlők a szerződést nem újították meg, így Göböljárás ismét Wimpffen Uradalom egyik kerülete lett. Az uradalom anyagi helyzete rohamosan romlott. Állandósult a pénztelenség a bankban, az adósság a dolgozókkal szemben, a lejárt hitelek visszafizetésére nem volt fedezet. Ahhoz, hogy az adósságokat vissza lehessen fizetni, a dolgozók is megkaphassák járandóságaikat, nem volt más lehetőség, mint a birtok egy részének eladása. Vevőként a Fejér megyei Cukorgyár Rt. Ercsi Cukorgyára jelentkezett. 1934-ben megvásárolta a jelenlegi Besnyő területén volt 1592 holdas göböljárási gazdaságot.
Főleg szarvasmarha-tartásra rendezkedett be a cukorgyári gazdaság, takarmányként jól hasznosítva a gyár melléktermékeit, a répaszeletet és a melaszt. Emellett jelentős volt a sertésállomány és a juhászat is. A gabonaféléken kívül nagyobb területen termesztettek cukorrépát és kísérleti táblán cukorrépamagot. A cukorrépa termelése erősen munkaigényes volt. Ehhez és az aratás-csépelési munkákhoz évről évre Mezőkövesdről és környékéről idénymunkásokat, summásokat szerződtettek.

Posta is volt Göböljáráson, a puszta központjában pedig elemi népiskola működött. 1945 előtt összevontan 6 osztályban tanítottak. Hatvan, nyolcvan gyermek oktatását egy tanerő végezte. Különösen Hámori Lajos pedagógiai munkássága említésre méltó. A pusztai tanítónak két verseskötete is jelent meg. Költeményeiben a cselédházak világa, a summások és a pusztai emberek élete, írójuknak a gyermekek iránti szeretete jelentette a gondolati tartalmat.

A második világháború eseményei közvetlenül nem érintették ezt a területet. A hosszan tartó, nagy emberi és anyagi áldozatokat követelő harcok Ercsiben és a cukorgyárban okoztak jelentős károkat. A puszták népe számára a háború vége sorsfordulót jelentett. Alsó- és Felsőbesnyő, Göböljárás, a szeszgyár és a Bodonyi sor alkotta együtt azt a települést, amely mint község, a Besnyő nevet kapta.

A Bodonyi sor - új falu épül

A háborút követően nagy gondot jelentett a nagykiterjedésű határ megművelése. A Heves megyei Bodony községben viszont fordított volt a helyzet. Onnét a múltban sokan summásnak menni kényszerültek, és megfordultak Göböljáráson is. Mint idénymunkások megszokták, megszerették ezt a vidéket, és szerettek volna a földosztás során itt földhöz jutni, ide áttelepülni. Mivel falujukban nem jutott nekik föld, százhatvan család települt át Besnyőre Bodonyból, később további ötven család Rákoscsabáról. Letelepülésük a kezdeti időszakban sok problémával járt. Egy-egy család 7 – 17 holdat kapott a családtagok száma szerint. Az új, telepes község helyét az Iváncsa-ferencmajori vasútállomástól mintegy másfél kilométerre a szeszgyár és Göböljárás puszta által határolt területen jkelölték ki. Összesen kilencszáz házhelyet alakítottak ki.

Besnyő község fejlődése szempontjából igen jelentősek voltak az 1946-tól 1948-ig tartó esztendők. Kilencven lakóház épült. Harminc család kulcsátadással kapott lakóházat.  1960 után sorra épültek szép, korszerű, fürdőszobás családi házak a községben. A gondosan művelt kertek előtt tetszetős kerítések húzódnak. Garázsok is épültek szép számmal. Alapvetően változott meg a község képe. Utak, és a kezdeti időszakban salakozott járdák épültek. Legtöbbjüket azóta lebetonozták. A platán és hársfák azóta is zöldellnek a házak előtt.

Az 1960-as években jelentős közműhálózat-építés történt a községben. Egy 50 köbméteres hidroglóbusz is épült. A villanyhálózat 3 kilométerrel bővült, utcai lámpákat szereltek fel.

Az egészségügyi ellátottság helyzete 1960-ig nem volt kielégítő. Sem rendelő, sem orvos nem volt a községben. Ercsiből dr. Felix István községi orvos járt ki időnként hintaján és tartott zsúfolt rendeléseket. Ekkor dr. Keszei József vezetésével körzeti orvosi rendelőt szerveztek, amely 1961-től működik.

Művelődésügyi téren is jelentős események születtek. Óvoda, korszerű általános iskola, az igényeknek megfelelő kultúrotthon és könyvtár is létesült a községben. A lakosság ellátásának biztosítása céljából – Ercsit megelőzve – Göböljáráson önálló földműves szövetkezet is alakult. Egy vegyesbolt, egy italbolt és egy felvásárlóhely tartozott hozzá. Később a hálózat húsbolttal és szikvízüzemmel bővült. A Sallai Imre termelőszövetkezet még az 1950-es években alakult. Máig meghatározó szerepet tölt be a község életében.

1990-től napjainkig

Besnyő legnagyobb problémája az 1990-es években a munkanélküliség. volt A termelőszövetkezet mellett a településen működiő Avium 2000 Baromfifeldolgozó Szövetkezet biztosít számos munkahelyet a lakosoknak. Emellett kisebb szolgáltató létesítmények is működnek. Sokan járnak el a környező városokba dolgozni, ezért itt is megfigyelhető az elvándorlás. Az utóbbi időben azonban többen letelepedtek a községben. Köszönhető a nagyobb városok - Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest - közelségének. Több erdélyi, kárpátaljai és budapesti család költözött e nyugalmas, szép településre.

Az 1990-es évektől jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg Besnyőn. Kiépült a csatornarendszer, a vezetékes telefon- és az ivóvízhálózat, az utcák többsége aszfalt burkolatot kapott. 2002-ben az iskola mellett megépült az új faluház. Kívülről-belülről megszépült az iskola és óvoda. 2006-ban adták át az M6-os autópályát amelyen azóta Pécstől Budapestig autózhatunk és amelynek lehajtója a településtől egy km-re található. Tömegközlekedési szempontjól is előnyös helyzetben van a Besnyő: a közeli vasútállomásról a főváros felé óránként, Székesfehérvár, Dunaújváros és Pécs felé kétóránként közlekednek vonatok. A környező infrastrukturális fejlesztések mellett közben a falu is  egyre szépült. Legjelentősebb építészeti emlékünk a római katolikus templom helyi vállalkozók összefogásával nyerte vissza eredeti pompáját. A község alapításának ötvenedik és hatvanadik évfordulóján is emlékművet avattunk. 2009-ben a helytörténeti gyűjteményt, majd 2010-ben a játszóteret adtuk át. Megújult a sportpálya öltözője, a tűzoltó szertár, a Posta új helyre - a faluközpontba  - költözött és az orvosi rendelők korszerűsítése sem maradhatott el, így a besnyőiek és az ide látogatók is igazán kulturált, európai környezetben élhetnek.

Rendezvények

Aktuális rendezvényeinkről készített fotók a Szabadidő/Képgaléria fül alatt megtekinthetőek.

Gyermek- és Családi Nap

A falu minden lakójának kínál programokat, egyben a község legnagyobb rendezvénye. Főzőversennyel, tűzoltó bemutatóval, sportprogramokkal és népszerű előadók műsorával, színvonalas programokkal örvendeztetjük meg polgárainkat és az ide látogató vendégeket május utolsó hétvégéjén. Az országosan is ismert előadók mellett a falu minden korosztálya színpadra léphet, bemutatkozhatnak néptáncos gyermekeink, művészeti csoportjaink.
Időpont: május

Országos Csengettyűs Találkozó – Csengő Fest

A Szironta Együttes hívta életre a találkozót 2007-ben  a hazai csengettyűs együttesek tapasztalatcseréje céljából. Természetesen a szakmaiság mellett az érdeklődő közönségnek is biztosítanak kikapcsolódási lehetőséget. Csengettyűs kiállítással és koncerttel várnak mindenkit. A rendezvény különlegessége a finálé, amikor az összes résztvevő csengettyűt ragad, s így csendül fel az összetartozás himnusza, Beethoven Örömódája. A kezdetben országos seregszemle 2010-ben vált nemzetközivé, amikor a Concordia Egyetem (California, USA) csengettyűs kórusa is ellátogatott Besnyőre. A 2011-es találkozóra Németországból, 2012-ben pedig Észtországból, Európa legnagyobb csengettyűs iskolájából érkezik egy-egy csoport, de 2011 novemberében Japánból is várnak vendéget a szervezők. Természetesen a csengettyűkoncertek sem maradhatnak el!
Időpont: május
Info: www.csengettyu.hu

Madárijesztő Fesztivál

2009-ben először a Sziront’Art Közhasznú Egyesület égisze alatt megvalósult vidám rendezvény, amely az egész község, sőt, a kistérség nagy képzelőerővel és jó kézügyességgel megáldott alkalmi madárijesztő-készítőit is megmozgatja. A falu művészeti csoportjainak és civil szervezeteinek közös szervezésű fesztiválja amellett, hogy a versenybe benevezett madárijesztők seregszemléje, gazdag színpadi programmal is megörvendezteti a résztvevőket.
Időpont: augusztus utolsó hétvégéje (kétévente!)
Info: www.csengettyu.hu

Nyugdíjas találkozók

A besnyői idősek az Őszutó Nyugdíjas Klub szervezésében rendszeresen részt vesznek a környező települések társklubjaival egymás rendezvényein. E jó hangulatú baráti találkozók sava-borsa az együttlét, egymás műsorának élvezete és a kötetlen beszélgetés, zene, tánc, a kikapcsolódás.
Időpont: változó

Népdalköri találkozók

A Besnyői Népdalkör szervezésében zajló besnyői népdalköri találkozók a környék rangos eseményeinek sorában is előkelő helyet foglalnak el. A hagyományok tisztelete és az élő népdal, népzene szeretete szerencsére ma is szerves része a vidéki életnek. Népdalkincsünk megőrzésében és továbbadásában a saját szervezésű és az ország más településein rendezett találkozókon való magas színvonalú szerepléssel kiemelkedő szerepet vállal népdalkörünk.
Időpont: változó

Besnyőről Elszármazottak Találkozója

A Besnyőiek Baráti Köre rendezvénye. 2007-ben rendezték meg első alkalommal, azóta minden ősszel visszatérő programja ez a községnek. A találkozók résztvevői egyesületet alapítottak, amely a település érdekében munkálkodik két találkozó között is. 2010-ben emlékművet állítottak a ligetben.

Szüreti felvonulás és Bál

Minden ősszel megrendezi önkormányzatunk a hagyományőrző szüreti felvonulást és bált. A fiatalok és a gyerekek szép, színes magyaros viseletben, kisbíróval, bíróval és bírónéval, lovas kocsikon, csikósok kísérete mellett zeneszóval, tánccal végigjárják a falu utcáit. Szokás, hogy ilyenkor, a felvonulás résztvevőinek házánál táncolnak és ott megvendégelik őket. Este – egészen hajnalig –  bált rendezünk a faluházban.
Időpont: szeptember-október

Mikulás

Miklós napján, december 6-án minden évben Mikulás ünnepséget rendezünk községünk gyermekeinek, ahol mikuláscsomagot kapnak és gyemekműsort élvezhetnek.
Időpont: december

Jótékonysági bálok

Szép szokássá váltak Besnyőn a jótékonysági bálok, amelyek minden alkalommal egy-egy felkarolandó ügyet szolgálnak. Voltak bálok példányul az óvoda, illetve a csengettyűegyüttes fejlesztéséért is és volt, amikor a szükség úgy hozta, hogy egy-egy kis beteg érdekében gyűltek össze a faluházban a besnyőiek és bizonyították önzetlenségüket s az összefogás erejét, amikor támogatták az est kedvezményezettjét.
Időpont:
Óvodabál – február-március
Csengettyűbál - február

Látnivalók

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Korábbi neve: Göböljárás. 1896-97-ben épült temploma Ráckeresztúr filiájaként helyi káplánság.

Lelkészek és plébánosok: Füzy Sándor (1943), Molnár István (1946), Lehotai János (1947), Szente Imre (1948), Felnémeti Ferenc (1957), Újfalussy Gusztáv Ottó (1958), Debreczeni László (1962), Ercsi látja el (1993), Pusztaszabolcs látja el.

Története

A templomépítés gondolata akkor merült fel, amikor az egykori uradalom tulajdonosának, gróf Wimpffen Szigfridnek hitvese, gróf Stockau Franciska, a család első szülött fiának, György grófnak életet adott. Szigfrid gróf ekkor nagy összeggel ajándékozta meg Franciska grófnőt azzal, hogy a családi ékszerkészletet bővítse. A grófnő azonban azzal a kéréssel fordult férjéhez, hogy a kapott pénzt inkább templomépítésre fordíthassa. A gróf 1896-ban felkérte a kiváló, világhírnévnek örvendő bécsi építész, báró Ferstl Henrik fiát, hogy tervezze meg a templomot. Ferstl Miksa vállalva a kihívást, s lévén ő eredetileg tiroli születésű, Göböljárásra tervezte meg a templomot, a papi lakkal együtt - tiroli stílusban.

Osztrák mesterek egy esztendő leforgása alatt építették fel. 1897. június 29-én Steiner Fülöp megyéspüspök szentelte fel a templomot. A toronyban ekkor csak egy harang lakott, amelyet a híres Walscher Ferenc műhelyében öntöttek Pest-Budán. Az eredeti harangot 1914-ben, hadi célokra rekvirálták, s beolvasztották. Göböljárás temploma 1929-ig néma maradt. Ekkor rendelte meg az öreg Wimpffen gróf ismét a Walscher-műhelyben az új harangokat, amelyek sorrendben a következők: Szent Péter és Pál harang (3 q), Szent Simon és Tádé harang (1,5 q), valamint a 90 kg-os lélekharang. Minden harangra egy-egy, a világháborúban katonaként a fronton elhunyt uradalmi lakos nevét írták.

A II. világháború után a templom és a paplak egykor gyönyörű épületei rommá váltak, mert Göböljárás nyolc alkalommal cserélt gazdát a harcok idején. A grófi családot elüldözték, így gazda nélkül maradt minden egyházi tulajdon. Bejczy Jenő volt uradalmi intéző és remek gazdász a háború utáni két évben cukorrépa-magot termelt, amelynek ára az aranyéval volt egyenlő. Ebből a bevételből a templomot az akkori lehetőségekhez képest (nem volt mész, cement...stb.) az eredeti terveknek megfelelően felújíttatta, s 1947. október 28-án szentelték fel ismét a göböljárási istenházát, amely ekkor kapta a Magyarok Nagyasszonya nevet. A háborúban elpusztult, Jézust ábrázoló oltárkép helyett Váradi Lajos festőművész alkotott új oltárképet, amely ma is látható és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A háború egyetlen képet kímélt meg: gróf De Vitte Szaniszló Szent Istvánt és a Szűzanyát ábrázoló alkotását, amelyet a mester 1898-ban készített. Ez is látható egy mellékoltár felett. Az elpusztult berendezés helyett Budapestről szállítottak templomi bútorokat. A paplakot csak nagyjából javították ki, mert sem pénz, sem anyag nem volt erre a célra.

Az évtizedek során a templom és a paplak állaga ismét súlyosan megromlott, de felújítására nem volt anyagi fedezet. Az utolsó besnyői plébános tervbe vette ugyan a templom teljes tatarozását, de halála miatt ez nem történt meg. Csak 2002-ben helyi vállalkozók összefogásával sikerült felújítani, így a tiroli stílusú templom ma eredeti állapotában gyönyörködteti mind az itt élőket, mind az ide látogatókat. Sokan fotózzák le és számos sajtóorgánumban megjelent, mint a kistérség legszebb istenháza. Sajnos azonban a hívek száma rohamosan csökken, ezért kevés a remény arra, hogy a templombelső rekonstrukciója és eredeti állapotába való visszahelyezése megtörténhet. A kis létszámú katolikus közösség azonban büszkén viseli gondját és vigyáz e műemlék-jellegű épület jelenlegi kifogástalan állagának megóvására.

Helytörténeti Gyűjtemény

A községi helytörténeti gyűjtemény a Petőfi u. 5. szám alatti épületben, a Posta, és a Gyógyszertár mellett található. A helyiség átalakítása és felújítása pályázati forrásból valósulhatott meg. A gyűjteményt Szuszán Jánosné szervezésében, önkéntes munkával alakították ki a Besnyői Népdalkör tagjai, akik hozzáértéssel és szeretettel válogatták össze a lakosság által megőrzött és felajánlott néprajzi tárgyakat, dokumentumokat, és berendezték a kiállítást. A gyűjteményben kiállított tárgyak és a fotók a község múltját mutatják be, visszavezetnek a bodonyi gyökerekig.

Emlékmű

A Besnyőiek Baráti Köre Egyesület kezdeményezésére, szinte az egész falu támogatásával egy emlékhelyet avattunk, amely a II. világháborúban elesett 32 elődünknek, akik e környék pusztáiról indultak a frontra és onnan nem tértek haza, valamint településünk alapításának hatvanadik évfordulójának méltó emléket állít. Az emlékművet Zámbó József tervezte, Richter Ferenc és Farkas Lajos volt a kivitelező.

Liget

Besnyő község egyik legkellemesebb, legzöldebb része a központban lévő liget, amely hatalmas, öreg fáival kellemes árnyat nyújt a meleg nyári napokon az arra sétálóknak. A parkban kopjafa és a 2010-ben avatott emlékmű áll, utcabútorok, padok, virágágyások és virágtartók díszítik a teret. A liget mellett található az iskola, az óvoda és a Faluház együttese, a tér másik oldalán pedig a játszótér, az Emlékezés rózsalugasával.

Játszótér

Az itt élő gyermekek kulturált kikapcsolódását szolgálja az új játszótér, amelyet 2010-ben adtunk át. 3,5 millió forintos pályázati támogatásból elkészülhetett az igényes kivitelű, egyben a nemzetközi szabványoknak is megfelelő játszótér a faluközpontban lévő szép ligetben. Nagy figyelmet fordítunk köztereink ápolására, amivel a besnyőiek és a községbe látogató vendégek komfortérzetét kívánjuk fokozni. Új padokat, virágtartókat helyeztünk el a ligetben, felújítottuk a buszmegállókat is.

Faluház és Szabadtéri Színpad

Az iskola mellett, szép természeti környezetben található a 2002-ben átadott Faluház, amely közösségi rendezvények, előadások, találkozók, bálok helyszíne. Az épület földszintjén található a községi és az iskolai könyvtár, valamint a zeneiskola tanterme is. Az általános iskola udvarán a Szabadtéri Színpad szintén fontos közösségi tér. A május végi Családi és Gyermeknap színhelye, de itt rendezik a mára már nemzetközivé vált Országos Csengettyűs Találkozókat (CsengőFest) és a Madárijesztő fesztivált is.

Sporttelep

Az Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 2010-ben újítottuk fel a sportöltözőt és a régi tűzoltó szertárat, újraépítettük a sporttelep kerítését. A sporttelepen a sportolási lehetőségek bővítése céljából strandröplabda pályát, strandfoci pályát és lábtenisz pályát alakítottunk ki. A sportöltöző épületén belső felújítást is végeztünk, mert a saját és vendégsportolóink is megérdemlik, hogy méltó körülmények fogadják őket.